7+1 dolog, amit érdemes tudni rólam
by
gréti24
- 23:04
Az Instagramon elkészítettem ezt a posztot, de szerettem volna egy picit részletesebben kifejteni ezeket a tényeket. Éppen ezért most elhoztam nektek azt a 7+1 dolgot, amiből megismerhettek egy kicsit jobban.
1. tény: Imádom a filmeket, sorozatokat
Ezen igazából nincs mit magyarázni. Nem hiszem, hogy a mai világban ne szeretné valaki a filmeket, vagy ne ülne le esténként megnézni a kedvenc sorozatának egyik epizódját. Igazából, ha a filmnézésből meg tudnék élni, már tuti gazdag lehetnék! 😀
Gyerekként nekünk is volt VHS lejátszónk (ami felvevő is volt), amin igazi kincseket tudtam újra és újra visszanézni. Persze, aki ismer, tudja, hogy a kedvencem a Star Wars volt, abból is persze az eredeti tróliga, hiszen a 2000-es évek elején azok voltak elérhetők. (Utána persze A baljós árnyak is bekerült a repertoárba, hogy leadták a tv-ben!) Visszatekintve pedig a mai napig hatalmas favorit az Oscar című gengszter-komédia, melynek a főszereplője nem más, mint a nagy Silvester Stallone. 😉
Ahogy telt az idő nekünk is lett DVD lejátszónk, majd felvevős boxunk. Ezeken bármit meg tudtunk nézni, amit csak akartunk. Rengeteg lemezem van - különféle műfajú filmekkel -, ami alapján tuti nem tudnátok megmondani milyen stílusú ember lehetek. Mindig az adott mániámnak megfelelő témákat választottam, úgyhogy fázisokra bírnánk bontani, hogy éppen mi volt a berögződésem! 🙈
Nem maradhatnak ki a sorozatok sem! Kölyökként a legnagyobb kedvenc a Vadangyal - Csacska angyal - Bűbájos boszorkák hármasa volt. Ezután szerintem többet nem is néztem szappanoperát - bár a boszik, inkább fantasy témájú volt! Tiniként az orvosos sorozatok hoztak lázba: Grace klinika, Doktor House, Dr Csont. Az utóbbi széria természetesen hozta magával a krimiket is! Ilyen volt A mentalista, a Castle, a Gyilkos elmék (igaz, mostanában nézem gyakrabban). A romatika és a horror jegyeit viselők is bekerültek a kalapba, mint a Vámpírnaplók vagy az Odaát. Ezek voltak a 20-as éveimig a legmeghatározóbbak, majd jött az HBO GO! És atya világ, miket csináltak ezek! 😍 Leginkább a Trónok harca, A szolgálólány meséje, illetve a Westworld volt a best of listán.
Lényegében függő vagyok, de nekem ez az egyik hobbim! Szívesen nézem a kritikákat, filmajánlókat, hallgatom meg a barátaim javaslatait, hiszen ezek alapján is dönthetek arról, hogy érdekelhet e az adott film vagy sorozat.
2. tény: Könnyen szerzek barátokat
Már egészen ovis koromtól kezdve nagyon sok embert ismertem meg, és ápoltam velük barátságot. Aztán az ovis barátok egy része erre ment, a másik része még maradt, a többség viszont jött velem a suliba. Az osztálytársaim közül sok olyan ember volt, akikkel egy óvodába jártam, de nem egy csoportba, viszont a nagyobb részét nem ismertem. A 8 év alatt sok barátra tettem szert, mint az osztályomban, mind a különböző évfolyamokon.
Színjátszózni kezdtem 7. osztályos koromban, ami egy nagyon jószívű, befogadó közösség volt. Sokat lógtunk együtt a könyvtárban, beszélgettünk mindenről, s ott az egyik lány (2 évvel volt fiatalabb tőlem) azt mesélte, hogy ő nagyon jól ki tudja ismerni az embereket. Mindenkiről megmondta, hogy milyen természete van, mi az erőssége és mi a gyengesége, mit lehet könnyen kihasználni benne. Mikor én voltam a soros, elmondta, hogy egy nagyon közvetlen, barátságos ember vagyok, aki sok barátot tud szerezni, de ez a gyengeségem is. A naív természetem és segítőkészségem a legnagyobb támadási felülelet, amit a rosszakaróim, vagy akár a barátiam is ki fognak használni. Kissé magamnak való vagyok, amit azok, akik nem ismernek eléggé furának tartanak. Nagy dumás vagyok, a társaság felének lyukat tudok beszélni a hasába, de mégis magányos lélek vagyok.
Ez akkor nagyon nem jelentett semmit, hiszen sok barátom volt, ahogy említettem, de később rá kellett jönnöm, hogy mennyire igaza volt Szonjának.
A középiskolás éveimet nem akartam úgy elszúrni, mint az általánost, így lecsekkoltam a leendő osztálytársakat, és akiket elsőre szimpatikusnak találtam, őket bejelöltem az akkor még nagy divatnak örvendő MyVipen. Ebből az lett, hogy 6 lánnyal napi szinten kezdtem beszélni, majd MSN-en írkáltunk egymának. Mikor bekerültünk a suliba, már jó kis társaságot kanyarintottam magam köré. Szerenécsre tiszta lappal indítottam, hiszen nem volt régi osztálytársam, se aki ismerhetett volna. Aztán a 4 év alatt ez a kör is kicsit megbomlott, végül én lettem az az ember, aki mindenkivel jóban maradt.
A szakmai 2 év viszont a legkeményebb időszak volt az életemben. Sosem éreztem még magam annyira kiszolgáltatottan. Hiába voltak barátaim, ha ők árultak el! Itt már tudtam: ők az én vesztem elősegítői! Kis híjján el se jutottam odáig, hogy vizsgázzak. Mindennap gyomorgörcsöm volt, teljesen elment az étvágyam, alig tudtam tanulni, aludni se bírtam rendesen. Mintha tönkrement volna az életem. Nem bírtam senkiben bízni, csak abban a 3 emberben, akik végig azt mondogatták, hogy ők pártatlanok, s attól még én is a barátjuk vagyok. Akkor már három éve voltam együtt Tibivel, akit szintén megviselt, hogy én szenvedek. Végül a hosszas beszélgetések után ráébresztett arra, hogy felejtsem el, a megfelelési kényszeremet, és lépjek át azon, amit művelnek velem. Megráztam magam, és kezembe vettem a gyeplőt. Onnantól nem érdekelt, hogy ki mit gondol, s látszott rajtuk, hogy jobb volt az, mikor még szenvedtem attól, hogy ki vagyok közösítve. Nekem pedig baromira jó érzés volt látni, hogy szétveri őket az ideg, hogy rendben vagyok. Pedig nem voltam.
Ahogy közeledett a vizsga, már éreztem, hogy oldódik a feszültség, mintha megint szükségük lett volna arra, hogy ott legyek a körben. Nem vágytam rá, azok után, hogy megaláztak, hogy verbálisan bántottak, gallyra vágták a mentális és testi egészségemet. Tehát játszottam... játszottam a szerepemet, amit rám osztott a sors. Én voltam a rendíthetetlen, akit nem érdekel semmi, hogy felőlem aztán jöhetnek, tojok rájuk magasról. A tanárok is észrevették, hogy teljesen kiváltam a csapattól, és hogy ez mennyire pozitívan hat a teljesítményemre.
Ma már nem vagyok mérges. Ma már nem kívánom azt, hogy bár sosem látnám őket. Ma már csak azt tudom, mondani, hogy igen, Tibi is megmondta, hogy nagyot fogok koppanni. Tanulok újra és újra!
21 éves voltam, mire azt is megértettem, hogy miért mondta nekem Niki barátnőm, hogy haverod lehet számtalan, de igaz barátod csak pár. Ő az egyik ilyen barát, és még van 3-4 ember, akiről ezt elmondhatom. És nagyon hálás vagyok értük.
Ahogy várandós lettem sok kismamát ismertem meg, de főleg Zoé születése után találtam meg azokat a csajokat, akikkel ma napi szinten beszélek. Biztan állíthatom, hogy őszintén tudunk beszélgeteni, tabuk nélkül, félelem nélkül merem elmondani a bajaimat, és sosem hallom vissza mástól. Tapintatos és segítőkész közösség tagja vagyok. Köszönöm neked Instagram! 💖
3. tény: Jane Austen a kedvenc írónőm
Ehhez nem szeretnék túl sok dolgot fűzni. A lényeg, hogy 15 éves voltam, mikor először olvastam a Büszkeség és balítélet című regényét, és persze szerelem volt első olvasásra! 😀 Aztán jöttek a filmek, amelyek igazán bevonzottak az Austen világba. Ennek a korszakomnak hatására kezdtem el írni, szóval nagyon meghatározta a munkássága azt, hogy most ki vagyok. Imádom a stílusát, a történeteinek hangulatát és fordulatait. Sajnos sosem leszek olyan jó, mint ő, de magamhoz képes már most sokkal többet fejlődtem.
A lényeg pedig, hogy Mr. Darcy vagy Mr. Knightly bármikor feleségül vehet! 😂
4. tény: Rengeteget tudok beszélni
Szerintem ezt a 2. pontban is bebizonyítottam. Ez családi vonás, köszi Apukám! 😉
5. tény: Imádom a '70-es, '80-as évek zenéjét
Kicsi koromtól (főleg) apuval minden hétvégén hallgattuk a rádiót. Akkor még a Juventusz, a Sláger és a Danubiusz rádiók sugározták az adásokat. A retró zenéket főleg a Sláger Rádió nyomta. Nagyon szerettem azt, hogy mennyire ritmusosak a dalok, sok bennük a gitár szóló, és persze a szövegek is mennyire egyszerűek. Nem érettem angolul, de mégis a verze és a refrén ott dübörgött a fülemben, s mikor már a negyedik-ötödik alkalommal hallottam a dalt a magam ügyetlen kiejtésével is, de énekeltem. Szeretem a pop és rock dalokat, nem csak az ismert slágereket, de az elfeledett dalokat is. Nagyon szeretem a Queent, a Kisst, a Guns N' Roses-t, a Scorpionst, a U2-t, Bon Jovit.
6. tény: Körülbelül fél éve kezdtem el horgolni
Erről annyit, hogy imádom Crooocus munkáit, nagyon tetszett, hogy milyen szép dolgokat tud készíteni. Maga a hogolás is nagyon szimpatikus lett számomra, és úgy éreztem szeretnék valamit én is alkotnim, amiről el tudom mondani, hogy: "Igen, ez az enyém!". 😊
Tavaly november környékén kezdtem el magamnak tanulni, főleg YouTube vidikből, de mamáktól is kaptam instrukciókat, sőt az egyik kolléganőm is tanácsolt pár dolgot.
7. tény: Nem vagyok jó fotós, de egy kedvenc hobbi
Míg otthon laktam, addig ez egy közös hobbi volt apukámmal. Nagyon megszerette ezt csinálni, és szokás szerint akart nekem tanítani valami olyat, amit vihetek magammal az életbe. Nekem ez csak kedvtelés volt, nem foglalkoztatott komolyabban, de őt nagyon is! Tökre jó volt, mikor karácsonyra vagy szülinapjára vehettem neki egy fotózásról szóló könyvet, mert tudtam, hogy hasznos lesz a számára.
Aztán jött az életemben egy csavar, és elkezdtem fotózni foci meccsen. Csak megyei másodosztály volt, de jó buli volt, élveztem. A srácok egy idő után, már a fotósuknak hívtak, minden héten várták, hogy mikor osztom meg a képeket a csoportban. Imádtam csinálni, és persze ennek a hobbinak köszönhetem azt, hogy ma feleség és anya vagyok, hisz ennél a csapatnál ismertem meg Tibit. Viszont ezt a sztorit később még elmesélem nektek! 😉
+1. tény: Szeretek anya és feleség lenni
Most komolyan, aki erre magyarázatot vár, az inkább menjen.....
Gréti ♥
