A terhességem - beszélgetés anyákkal 8.rész

by - 15:59

Kivételesen ma nem én mutatom be az interjú alanyát, Dórit, hanem ő készített egy kis bemutatkozót a számotokra.

Mindig is úgy terveztem, hogy fiatalon leszek anyuka. 18 évesen még úgy képzeltem, hogy 25 éves koromra már 2 gyerkőcöm lesz. Aztán 26 évesen léptem ki az akkori párkapcsolatomból, aztán találkoztam azzal az emberrel, akivel már boldogan fogtunk bele a családalapításba. Pont betöltöttem a 30-at, amikor megszületett Tamara.
Az is érdekes, hogy az én fejemben kamaszkorom óta más lánynév volt, de mégsem azt választottuk. Hihetetlen, hogy mennyire illik rá a név! ☺️
Ez is azt mutatja, hogy semmi nem úgy lesz, ahogy eltervezzük!


Hogyan derült ki, hogy várandós vagy?
Pont szilveszter napján történt. 😊 Már karácsonykor meg kellett volna jönnie, de mivel fájdogált a hasam, biztos voltam benne, hogy csak késik. Semmiképpen nem akartam úgy az újévbe lépni, hogy nem tudom mi van, így aznap délelőtt csináltam 2 tesztet is. Mindkettő pozitív lett. Ott sírtam örömömben a kád szélén a fürdőben. 😀
Tök jó érzés úgy visszanézni a karácsonyi képeket, hogy tudom, ott már nem csak ketten voltunk. 😄

Párod/férjed, hogy reagált a hírre?
Ő aznap dolgozott még. Délután bontottam egy kölyökpezsgőt és hívtam koccintani. Nem is értette, hogy miért akarok ilyen korán. Bejelenetettem, hogy úgy néz ki kisbabánk lesz. 💖
"Na az jó." Mondta tök nyugodt hangon elsőre. Gondolom itt még nem fogta fel mit is mondtam. 😄

Mikor kiderült, hogy kisbabát vársz, mire számítottál: kisfiút vagy kislányt hordasz a szíved alatt?
Mindig is kislányt szerettem volna. De biztos voltam benne, hogy nekem elsőre tuti fiam lesz. Még az UH-n is arra számítottam, hogy kisfiút lát a doki, szóval eléggé elkerekedett a szemünk, amikor kimondta, hogy "kislány".💜
Nagyon boldogok voltunk! Persze amúgy is azok lettünk volna, de ezt én csodának fogtam fel.😍

Voltak rosszullétek? Mennyi ideig tartott? Hogyan viselted?
Az elején hányingerem volt, émelyegtem, nem volt étvágyam. Undorodtam sok szagtól. 2 héten keresztül hánytam is. Nekem is valóban az első trimeszter volt csak rossz ilyen tekintetben. Féltem is, hogy ilyen lesz végig. Az elején sikerült megfáznom is elég rendesen, szóval én a terhességem elejét itthon töltöttem. Nem is lettem volna képes dolgozni járni.
Aztán hál' istennek már a 2. trimesztertől jobban éreztem magam.

Emlékszel rá, hogy mikor mozdult meg először?  Milyen élmény volt ez számodra?
Hú, ezeket így nem jegyeztem meg, de nekem elég korán megmozdult. Egy pár hétig úgy is becéztem, hogy kis Zümi. Olyan érzés volt, mint egy kis méhecske odabent. 
Csikizett. 😊 Eszméletlen érzés volt. Semmihez sem fogható. Az elején minden egyes alkalommal szóltam a többieknek az irodábanm, hogy "ahhhh megmozdult".😂

Kívánós voltál?
Nem voltam kifejezetten kívánós. Ugyanakkor, ha visszagondolok, akkor kilószámra ettem az őszibarackot. Szinte csak a gyümölcsök mentek nálam. Bár meleg nyár is volt. 

Milyen volt az első UH?
Az első UH még ugye hüvelyi volt. Nagyon aranyos volt a doki. Legalább annyira örült a kis pöttynek ott, mint én. Elég feszülten érkeztem oda, mert volt pár csepp vérzésem és aggódtam. De szerencsére minden rendben volt. 

Mikor mutatta meg magát?
Az első genetikai UH-n a 16. héten már egyértelmű volt, hogy kislány. Pedig nem számítottunk rá, hogy már kiderülhet. Aztán persze minden egyes alkalommal látszott, hogy még mindig kislány! 😄

Volt valami riasztó a terhességed alatt? Hogyan birkóztál/birkóztatok meg vele? Mi volt a baj?
Az elején ugye ez a kis vérzés megrémített, de a legrosszabb a hasfájás volt. Szinte az elejétől fájt bal oldalon alul, mintha beleállítottak volna oda egy kést. Emiatt veszélyeztetett terhes is voltam. Nem kaptam választ, hogy ez mitől lehetett, és csak a szülés után múlt el. Ahogy nőtt a hasam, egyre elviselhetetlenebb volt a fájdalom. Néha tényleg alig bírtam megfordulni vagy leszállni az ágyról. 

Mikor hagytad abba munkát?
Ha jól emlékszem, a 28. hétig dolgoztam. Meleg is volt az irodában. Ülni kellett egész nap. Meg ez a hasfájás! Szóval kényszer pihenőre mentem haza. 

Küzdöttél vizesedéssel? Mit tettél ellene? Hogy viselted?
Igen, sokat dagadt a lábam. Már egy idő után semmi nem jött fel rá, szóval papucsban mentem mindenhova. Fájt is, feszült is. Sokszor vizes borogatást alkalmaztam. 

Szedtél valamilyen vitaminokat, homeopátiás készítményeket?
Folsavat szedtem már a babatervezési fázisban. Utána Elevitet, aztán váltottam Femibionra. Ezt már csak a terhesség vége felé nem szedtem. Ezen kívül magnéziumot, vasat és D-vitamint javasolt a doki. 

Hogyan telt a vizsgálatok közti idő?
Első terhesség, szóval izgultam, hogy minden rendben legyen majd a következő vizsgálaton. Bár itt Magyarországon elég sűrűn kell látogatni a kórházat és a védőnőt is. Azért ez picit nyűg is volt már nagy pocakkal. 

Szülésznőt fogadtál vagy orvos vezette le a szülést?
Csak orvost fogadtam. Szülésznő nem is igazán volt bent, mert tudtuk, hogy császár lesz majd. 

Már a kórházban feküdtél vagy otthon indult be?
Szokásos vérvételre, UH-ra és NST-re mentem be aznap, viszont rosszul sikerült az NST, így már mindenképp befektettek volna. A magzatvíz is kevés volt már. Aztán oxytocinra se reagált a baba, így aznap már meg is lett a picurka. 

Hogy zajlott a szülés? Természetes szülés volt, vagy császároztak?
Mindenképp császár lett volna, mert van egy ún. retinatapadási rendellenességem és műtötték a szemem, így nagy kockázat lett volna a természetes szülés. Persze a körülmények miatt nem a tervezett programcsászár lett, hanem sürgősségi. 

Mennyi időt kellett a kórházban töltenetek?
Egy hetet voltunk bent. A kicsinél gyulladás volt és amíg az le nem ment, addig mindenképp maradnunk kellett. Én is kaptam antibiotikumot. Így már a varratszedést is letudtam és nem kellett külön visszamenni. 

Milyen volt az első napotok, estétek a picivel otthon?
Izgultunk nagyon! 😀 Ahogy hazaértünk, én tiszta stresszes lettem. 3 óránként etetés volt ugye éjszaka is, szóval fárasztó. ☺

Mi volt az első babaholmi, amit beszereztél, kaptál?
Kaptunk egy csomó ruhát az egyik munkatársunktól, meg rengeteg dolgot örököltünk meg rokonoktól. Szóval sok mindent nem kellett venni. Azt hiszem egy rózsaszín kis plédet vettem és egy kis sapkát. 

Terveztek még a jövőben kistestvért?
Kettő-három gyerekben gondolkoztunk eleve. Viszont, ha a sors úgy akarja, már Tamarával is teljes az életünk. Persze mindenképp szeretnénk még kisbabát, meg ugye Taminak tesót! Van még hely neki a házban is, és a szívünkben is! 💖

Gréti

You May Also Like

0 comments